balkanr BLOG

Kérdem én, milyen dolog már az, hogy van néhány ember, akit elég régóta ismersz, és úgy gondolod, egész jó viszony van köztetek, majdhogynem barátok vagytok. Ha bajba kerül próbálsz segíteni, ha hülyeséget mond, vagy csinál akkor nem súgsz össze senkivel a háta mögött. Sőt, néha még segíteni is próbálsz neki, vagy elnézed a hülyeségét, mivelhogy mégis régóta ismered, nem akarod, hogy megharagudjon rád, ha neadjisten megemlíted neki.

Erre ha te b*szol el valamit, akkor rögtön jön a kioktatás, a flegma viselkedés, hogy ő mennyire tökéletes, és hasonló hibákat soha nem követne el. Ez még hagyján, de az már tényleg kiveri a biztosítékot, hogy a hátad mögött rólad diskurálnak, és mindezt úgy teszik, hogy körülbelül két méterre vannak tőled. Azt, hogy miről van szó nem hallod, csak néha a saját neved hallatán kapod fel a fejed, ha pedig odanézel, akkor csak egy gúnyos mosoly a válasz.

Odamehetnék vitatkozni hozzájuk , vagy legalább megmondhatnám, hogy mit gondolok az ilyesmiről, de szemelőtt tartom a mondást miszerint:

Ne állj össze hülyékkel vitatkozni, mert lesűllyedsz a szintjükre és legyőznek a rutinjukkal!